hétvégi összefoglaló

Üdv mindenkinek! Úgy alakult, hogy sok minden történt velem. Ezért elhatároztam, hogy megint jövök nektek egy hétvégi összefoglalóval. Tegnap délelőttöm és délutánom pihenéssel telt. Délután átjött Kaszi hozzám, és Danival így hármasban fagyiztunk egyet. Majd Kaszi felajánlotta, hogy este át mehetek hozzá, mert olyan tanár lesz az éjszakás, akit mind ketten nagyon kedvelünk, és akivel én nagyon sok filmet szoktam megnézni. Tanácsát megfogadva, este nyolckor át is sétáltam a másik épületbe. Kilencig beszélgettünk, majd mikor a kicsiket lefektette az Icu néni, el is kezdtük nézni a köd című filmet. Csak negyvenöt percig jutottunk, mert olyan gagyinak találtuk, hogy leállítottuk. A film nézés közben beszéltük, hogy át kéne szólni a portára, hogy éjfél után megyek haza, nehogy bezárják az épületet. Én meg mondtam az Icunak, hogy ne szóljunk, majd én kimegyek egy rejtekajtón rejtek kulccsal. Ő bele is egyezett. Közben Anita néni is felhívott, hogy ugyan mondjam már meg, mikor tervezek hazamenni, mert elmenni elmentem, de semmit nem közöltem arról, hogy mikor szándékozom érkezni. Vele is az éjfél körüli időpontban egyeztünk meg. Mikor mindenkivel egyeztettem amit kellett, átváltottunk egy másik filmre, amely a sötét folyosók címet viseli. Az már mindannyiunknak bejött. Eleinte nem volt benne izgalom, de megnyugtatott az Icu, hogy majd beindul a történet, csak figyeljek. Hála a jó égnek így is lett. Nagyon érdekes filmről van szó, aki teheti nézze meg bátran. Igaz, azoknak nem ajánlom akik nem szeretik a horrorfilmeket. Mikor vége lett elhatároztam, hogy jó hazamegyek. A liftet nem kapcsolták ki, így azzal mentem le a harmadikról a földszintre. Ahogy nyitottam az ajtót, éreztem, hogy hopp ez bizony nem mozdul. Nah gondoltam, biztos ezt bezárták. Elmentem a rejtekajtóhoz, hogy kinyissam azt. Az is zárva volt. Felnyúltam oda, ahol egyszer kutakodásaim során felfedeztem a rejtek kulcsot. De nem mertem megemelni az üveglapot ami mögött volt, mert féltem, hogy beindítja a tűzjelző berendezést. Így fogtam magam elslattyogtam a portához. Az ajtót zárva találtam. Bekopogtam kétszer egymás után, de nem válaszolt senki. Gondoltam magamban jólvan, akkor vissza megyek a harmadikra a többiekhez. Fel is lifteztem szépen és mondtam, hogy mi a helyzet. Azt mondta az Icu, hogy jó aludjak ott. Hívtuk
Anita nénit, hogy én akkor ott maradok a lakásotthonban, és ott alszom, de se Messengeren nem vette fel, telefonon szint úgy nem lehetett elérni. Mivel nem jártunk sikerrel, mondtam Icunak, hogy jó én még is haza megyek, jöjjön velem, vegyük ki együtt a kulcsot. Le lifteztem vele, megmutattam neki, hogy miről beszélek. Ahogy ott álltunk egymás mellett, szép lassan felnyúltam, és elkezdtem felemelni az üveget centiről-centire, ami mögött a kulcs lapult. Megemeltem egy olyan öt cm-re, nem jött ki, feljebb emeltem, akkor végre valahára kitudtam  bogarászni. Nagyon megörültünk mind a ketten, hogy nem indult be a tűzjelző berendezés. Elköszöntem Icutól, és szépen elindultam át az udvaron hazafelé a kuckómba. Közben felhívott Anita néni, és elmeséltem neki telón az átélt kalandunkat, e-közben haza is értem. Nagy szerencsének tartottam, hogy kitudtam jutni, de addigra háromnegyedegy lett, így gyorsan mentem is feküdni. Fél kettőtől fél háromig pedig hallgathattam a vihart, így jó későn aludtam el. Mondjuk azért sem tudtam pihenni, mert iszonyat meleg volt. De reggel ennek ellenére már félnyolckor felkeltem. És itt kedves olvasóim, át is térnék a mai napomra. Ahogy reggel kijöttem, Ádám bá már azzal fogadott, hogy hallott az Icuval megélt éjszakai kalandunkról. Anita néni meg hozzátette, hogy ő nem akart megvárni, mert hogy úgy is betudtam volna jönni. Én meg mondtam neki, hogy nagy mázlim volt, hogy megvárt, mert különben nem tudtam volna bejutni, mivel nálam a lenti ajtóhoz van kulcs, de a föntihez nincs. Úgyhogy nagyon szépen megköszöntem neki, az éjszakai várakozást. nagyon rendes volt tőle tényleg. Majd elindultam a konyhába reggelit készíteni magamnak. Kilencre beállított Zsolti. Ádám bá fel ajánlotta neki, hogy ő is eljöhet velünk elvinni a Danit, mivel betérünk a szokásos helyre, ahol csapunk egy jó nagy kaja partit. Tízkor terveztük, hogy indulunk, csak volt egy kis bökkenő. A Skoda, amivel mentünk volna, az Istennek sem akart beindulni, így el kellett kérni a Micu autót, ezért csúsztunk egy jó nagyot.  Így féltizenegykor Kaszi, Dani, Zsolti, Ádám bá és persze jómagam elindulhattunk Tiszaföldvárra. Én ültem elöl, a többiek meg hátúl. De jól is jött ki, mert rengeteg mindent megtudtam beszélni Ádám bával. És rengeteg sok témánk volt. Így az odafelé vezető út nagyon gyorsan elrepült. Azért is jók ezek az utazások, mert ekkor van alkalmunk sok mindent átbeszélni. Ahogy félegyre odaértünk, már is megrohamoztuk a kajáldát. Rengeteg sok ennivaló volt ott. Nekem a gombával töltött rántotthusira és sültkrumplira esett a választásom. Hozzá pedig egy citromos üveges itókát ittam. Mielőtt hozzákezdtem volna az evéshez, le is fotóztuk a kaját, mert rettentően nagy adag volt, így szükségét éreztem annak, hogy megörökítsem. A Dani ötlete volt, de én is kaptam az alkalmon. A fotót ki is toltam a Facebookomra. Nagyon ízlett mindenkinek az étel. Miután mindenki degeszre ette magát, alig bírtunk felállni a székünkből. De valahogy hazakellett indulni, így 10 perc pihenés után nagy nehezen elvánszorogtunk a kocsihoz. Ekkor Ádám bá beírta a gps-be,hogy hova kell menni, szerencsés módon oda is találtunk. Igaz, hogy egy nagy földúton is át kellett vergődnünk, de nagy nehezen az is megtörtént. Igaz, hogy hallottam, ahogy a kocsi alját súrolták a füvek, meg azt is éreztem, ahogy a búzaszálak, belógtak az ablakon. Szóval, ez nagyon nagy élmény volt nekem. Majd sikeresen elérkeztünk uticélunkhoz, és kiraktuk Danit. Majd elindultunk hazafelé. Az úton pont belefutottunk a viharba, nagyon szakadt az eső, meg villámlott is. Le is kellett lassítanunk, mert a látótávolság lecsökkent kétszáz méterre. Még Ádám bá szülői házába anyukájához  is betértünk, hogy a Zsolti megnézze a puskát. Nekünk is felajánlotta, hogy van e kedvünk bejönni, de mi Kaszival inkább bennmaradtunk a kocsiba zenét hallgatni, dumálgatni. Ez egy egésznapos program volt, fél ötre értünk haza. Így a mai napom is nagyon gyorsan elrepült. Ez a hétvége is eseményekben gazdag volt. Holnap ismét jövök majd egy bejegyzéssel, akkor majd a szakoktatómnál tett látogatásról fogok beszámolni. Addig is minden jót mindenkinek!

Be the first to reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük