Új telefon vásárlása

Kedves olvasóim! Amint ígértem, ismét egy bejegyzéssel jelentkezem.

Ősziszünet előtt azon gondolkodtam, hogy igen csak kéne egy új teló. Elkezdtem gondolkodni, hogy hogy is valósíthatnám meg. És rájöttem, hogy mivel nem használom a hangfalamat, ezért eladom, és annak árából lesz meg az új teló. Ez az elgondolás kicsit másképp sikeredett, mint ahogy terveztem. El adtam a hangfalat, de sajnos nem annyiért, amennyi fedezte volna a telefon árát. Így kétségbe estem eléggé. De ahogy pörgött az agyam ezerrel, hirtelen mint egy villámcsapás eszembe jutott, hogy a régi iPhone-omat meghirdethetném alkatrészként, hátha valaki megveszi. Fel is tettem, és olyan szerencsém volt, hogy egy hét után meg is beszéltem egy emberkével, hogy megveszi a telót. Pont annyiért sikerült végül eladnom, hogy a hangfalért és a telefonomért kapott pénzből megvehessem az újat. De itt még nem ér véget a történet. Meg kellett úgy szerveznem, hogy ahogy megveszik a két kütyüt, meg tudjam rögtön venni az új telót, mert a mai világba az ember nem lehet telefon nélkül. Ekkor mellém szegődött a szerencse. Úgy tudtam mindent megbeszélni, hogy nem kellett a telefont nélkülöznöm. És úgy sikerült mind ezt véghez vinnem, hogy két különböző sráccal kellett találkoznom. Az egyiknek eladtam az enyémet, a másiktól pedig megvettem az újat. Itt köszönetet kell mondanom három embernek, akik eljöttek velem, és elkísértek a találkozási pontra. Üvegfólia volt rajta, de tok sajnos nem. Így mi után át vettem a készüléket, nagy elánnal belefogtam a tokok keresésébe. Nem volt egyszerű dolgom, mert rengeteg a kínálat. De egy bőr tokra esett a választásom. Semmiképp sem akartam szilikont, mert az nagyon csúszós. Meg is rendeltem, és három nap múlva megérkezett hozzám, egy ajándék üvegfólia kíséretében. De mivel még a régi bírja, ezért az ajándék fólia ott hever a szekrényemben, és várja végzetét. De amíg kitart a régi igaz repedezett, de tökéletes ettől függetlenül. Boldogan használom az új iPhone XS-t. Itt még egy dolgot meg kell említenem. A hangfalam eladása sem volt zökkenőmentes. Felraktam jófogásra, de csalódnom kellett, mert ott nem jelentkeztek érte. Még akkor sem, mikor lejjebb vittem az árát. Aztán eszembe jutott, hogy felrakhatnám a Facebook Marketplacere, képekkel és leírással együtt fel is tettem. Igen ám, de két három hét várakozási idő következett. Amikor jelentkeztek érte, már úgy voltam vele, hogy senki nem veszi meg, így teljesen feladtam a reményt, még az árat is lejjebb vittem. Ahogy írt egy srác, már is megörültem. De korai volt sajnos az örömöm. Ahogy dumálgattunk, mondta hogy ki akarja próbálni. Mivel sajnos akkor már javában tombolt a Koronavírus, így senki sem jöhetett be az iskolába. Így valami megoldást kellett keresnem, hogy meg tudja hallgatni. Aztán arra jutottam, hogy elviszem anyámhoz. Az teljesen oké, hogy én ezt kigondoltam, de utána jutott eszembe, hogy mivel két hangfal volt ami együtt 24 kg, hozzá az erősítő ami 8 kg, így megoldást kellett gyorsan találnom, hogy hogy kerüljön haza a cucc. Itt örök hálám Ádám bának, mert felajánlotta, hogy elvisz anyuhoz, a hangcuccal együtt, így a probléma megoldódott. Vasárnap a megbeszélt időpontból ugyan kicsúszva, de eljött érte a srác. Meghallgatta. Ott jöttem rá, hogy milyen hülye is vagyok valójában. Levittem az árát kétségbeesésemben, pedig simán rárakhattam volna egy 10-est. De nekem akkor az volt a lényeg, hogy megvegyék, igaz így sem buktam rajta. És az is kiderült, hogy egy hangmérnök egyetemista srácnak adom el. A lelkem így megnyugvásra talált, hogy jó kezekben lesz a hangcucc. Így jutottam hozzá új telefonomhoz. Igaz mostanában bosszúságot okoz, mert nagyon gyorsan merül. Kiírtam csoportokba, de megnyugtattak, hogy nem csak én küszködöm ezzel a problémával. Ezen kívül nagyon jól választottam, úgy érzem. Jó, szó ami szó, néha az arcfelismerés is ki tud idegelni. Vakként nem mindig tudom belőni, hogy hogy tartsam a telefont, hogy felismerjen. De hála Istennek ebben is kezd rutinom lenni, hisz gyakorlat teszi a mestert.

Ennyi lett volna mára a beszámolóm, de holnap egy újabb bejegyzéssel jövök ismét.

Be the first to reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük