Lakásotthoni karácsony

Üdvözöllek benneteket kedves olvasóim! Amint ígértem, érkezem a mai beszámolómmal. Délelőtt az online órákon vettem részt. Majd egykor szépen átballagtunk a Nádor terembe, mert kivételesen most ott tartottuk a lakásotthoni karácsonyt. Leültünk egy nagyon szép megterített hosszú asztal mellé. Elkezdtünk beszélgetni, majd sorban mindenkitől megkérdezték, hogy milyen sütit kérünk. Annyi féle volt, hogy egyszerűen nem tudtam választani, így mindegyikből kértem egyet. Volt kókuszkocka, kekszeskrémes, méteres kalács, ami szintén egy krémes süti, zserbó, pudingos vaníliás, és diósbejgli, sajtosrúd, pogácsa. Úgyhogy mire mindegyiket megettem, nagyon jól laktam. De utána még bírtam enni chipset is. Sajtos, hagymás volt a felhozatal, majd ezt a sok mindent kólával öblítettem le. Amint jól lakott a nép, következett az ajándékosztás. Nekem a lakásotthon vezetője adta oda. Kicsit megviccelt, mert azt mondta, hogy sajnos a párnát nem lehetett kapni, így egy kis kézi bőröndöt kapok. Nagyon megijedtem, mert a doboza is úgy nézett ki. De mikor kibontottam, a várva-várt memóriahabos párna vigyorgott rám a dobozból. Ma fogok benne aludni, kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz. Már nagyon várom, hogy ráfeküdjek. Ennek tiszteletére meg is mosom a hajam. Ahogy az ajándékosztás is megvolt, ismét elkezdtünk dumálgatni. A Dani olyan fél óra után szólt, hogy neki le kell menni még osztálykarácsonyozni, mert várják vissza. Így én elkísértem őt, mert én is szerettem volna az egész csapatnak boldog ünnepeket kívánni. Nagyon kedvesek voltak, megkínáltak pizzával persze, hogy a tegnapi nyolc szelet után nem utasítottam vissza. Nagyon finom volt. Kérdezték, hogy kérek-e repetát, de annyit ettem, hogy már sajnos nagy bánatomra nem fért belém több. A délutános nevelőjüktől is kaptam egy kis ajándékot. Nem bontottam ki, mert olyan szépen néz ki, hogy egyelőre sajnáltam kicsomagolni. Mi után egy kicsit beszélgettem velük is, visszatértem a Nádor terembe. Még egy kicsit dumálgattunk, majd szépen lassan feloszlott a csapat. Kaszi nagyon szépen zongorázott az egész buli alatt, csak azt sajnáltam, hogy nem jött oda hozzánk beszélgetni. Oda is jött az ünnepség végén megkérdezni, hogy haragszom-e rá, de dehogy haragudtam, mert ha ő jól érezte magát, akkor az a lényeg. Nagyon jól sikerült ez a kis ünnepség. Köszönöm mindenkinek ezt a sok élményt, amivel gazdagodtam. Mondjuk csak egyet sajnáltam, hogy a régi külsős ismerősök a vírus miatt, most nem tudtak velünk a hagyományokhoz híven ünnepelni. Remélem, hogy jövőre, újra összejön az egész csapat. Azért is nagyon reménykedem benne, mert itt jövőre lesz az utolsó karácsonyom. Legközelebb karácsony után  jelentkezem majd egy hosszú összefoglalóval. De ha addig történik valami olyan esemény, amit úgy érzem, hogy le kell írnom, akkor örömmel publikálom majd. Addig is mindenki vigyázzon magára!

Be the first to reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük